Van száz dal, mi szép, Van száz csók, mi ég,
Van száz emlék, mi szétfoszlik a kötben, De van egy kép, mi mindig elkísér,
Száz nyár, száz dél, kevés, Száz éj, száz ébredés,
De érzem, ha több száz évig élnék, Nélküled ezt hittem, mit sem ért.
Várj, csak néhány percet kérek tőled, Szavakat nem találok, de nekem most csak annyi kell,
Jöjj el és szólíts jobban, kérlek, Ha meg sem szól az én,
Tudom azt, hogy van egy érzés, Ami a szívedben él, Ami a szívedben él.
Egy hang, egy szív, egy szó, Egy dal, mi dúdoljon a délen,
Hogy sétálgattunk nemrég, A fákról lassan hullik a levél,
Száz nyár, száz dél, kevés, Száz éj, száz ébredés,
De érzem, ha több száz évig élnék, Nélküled ezt hittem, mit sem ért.
Várj, néhány percet kérek tőled, Szavakat nem találok, de nekem most csak annyi kell,
Jöjj el és szólíts jobban, kérlek, Ha meg sem szól az én,
Tudom azt, hogy van egy érzés, Ami a szívedben él,
Várj, néhány percet kérek tőled, Szavakat nem találok, csak annyi kell,
Jöjj el és szólíts jobban, kérlek, Ha meg sem szól az én,
Tudom azt, hogy van egy érzés, Ami a szívedben él.
Oh, oh, oh...
Csak egy percet, Csak egy percet...
Oh, oh, oh...
Csak egy percet kérek tőled...