Ezer szét tépelt nevén,
egy hazug érzésről mesél.
Minden sima,
ahogy se fáj, de bosszút állni érte muszáj.
Még nem tudod, hogy én ki vagyok,
hát ne gondold, hogy te gyertél.
Ma visszakapod asztalmatod,
mikor súgtad,
hogy szerettél.
Széttört vedrély a szívemet már,
de tudod, ma édes bosszú vár.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.
Széttört vedrély a szívemet már,
de te fogod bánni, hogy hazudtál.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.
Miért kellett ez az egész,
ha csak egy éjszaka volt kis kész?
Te fogod bánni,
hogy hazudtál, de ezzel rég elkéstél már.
Most megtanulod,
hogy én ki vagyok,
hát ne gondold,
hogy te gyertél.
Ma visszakapod asztalmatod,
mikor súgtad,
hogy szerettél.
Visszakapod.
Gyere!
Széttört vedrély a szívemet már,
de tudod,
ma édes bosszú vár.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.
Széttört
vedrély a szívemet már, de te fogod bánni,
hogy hazudtál.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.
Kár volt játszanak és tenned itt a széke,
a játékot mag tudtél,
de ennél többet ér el.
Nincs vására, mint hogy megküzess a hülyé.
Széttört szívemért az álmaidat, töröm a szél.
Széttört vedrély a szívemet már,
de tudod,
ma édes bosszú vár.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.
Széttört
vedrély a szívemet már, de te fogod bánni,
hogy hazudtál.
A szerelemért,
a szavai vér,
a kölcsön visszajár.